79 még nyilván frissebb élmény a többihez képest, a szerveren résztvevők kicsit másképp élték meg. Megvolt az alap ellenséges viszony a Harcosok ellen, amihez hozzátett az is, hogy a legtapasztaltabb vezéreink mindannyian kifejezetten ellenük jöttek be. Letoltunk egy fél szervert relatíve jól kitartva (Hogy ebben pontosan kiknek volt szerepe, abba most nem mennék bele), majd egyik pillanatról a másikra közölted a vezetőség néhány tagjával, hogy olvadni fogunk az eddig demonizált háborús ellenféllel, és bontjuk a szövetségesünkkel a diplomáciai kapcsolatot. Ez persze azért is volt kifejezetten kellemetlen, mert ha akartak volna sem tudtak volna többet tenni a sikeres együttműködésért. Több armára szándékosan nem indultunk, nem fogadtunk el érdemi segítséget és rendszeresen sötétben tartottuk őket azzal kapcsolatban, hogy pontosan mik is a terveink.
Ez volt az, ami aztán nem csak a vezetőség nagyrészének (akikkel szintén tényként volt ez közölve), hanem a jobb játékosok nagyrészének végül nem tetszett.
Azt meg kell értened, hogy ha megmaradunk ASGnek, akkor a végéig veled harcoltunk volna minden nézeteltérés ellenére. De ha egyszer már kialakultak a szerveren a viszonyok, akkor sem magunkat, sem a szerveren megismert barátainkat nem akartuk szembeköpni azzal, hogy mégis az ellenfelünkkel puszipajti viszonyt játszva pötyögtetünk egy plecsniért. Ezzel szemben léptünk ki az ASG-H olvadásból.
Ha akkor az összeesőben lévő H-val (akik egyértelműen a legerősebb klán volt a szerveren, viszont a vezetőségnek egyre kevesebb ideje volt a klánt vezetni) nem egyezkedünk, hanem legyűrjük őket, akkor az ASG végjátékot játszott volna.
Nem volt realisztikus opció az olvadás, mert a központi fiókjaid elveivel szembement. Itt jogosan érezhették (érezhettük) magunkat mi is annyira elárulva, mint ahogy te érezted magad.
Ezek ellenére amúgy tényleg tök szép, hogy ennyi idő után is elindul az ASG, és a gyakorlatban most is jelentős szerepet játszik egy szerver végjátékában. Csupán sokszor annál árnyaltabb a helyzet, hogy valakik elárultak.
