Off

NovaLee

Well-Known Member
A Klánháború Csapata
A reakció pontszáma
636
8f249805f9ea56f7adda6c22522947b4.gif
 

DeletedUser19597

Vendég
Amikor még emlékszel jelenségére, mert puszta jelenlétével is kitűnt a tömegből,
Amikor úgy érzed, hogy sokat láttál, és rájössz, hogy még gyerekcipőben jársz,
Amikor még az akkori járatlan ösvényt járta, te már egy kitaposott úton jártál... miatta,
Amikor még kicsi voltál és volt kire lankadatlanul felnézned,
Amikor a legnehezebb időkben is őt találtad a megoldásodnak, várva arra, hogy ő lépjen,
Amikor vette a fáradtságot, hogy felneveljen, mert számára te voltál a csiszolatlan gyémánt,
Amikor csak a szépet adta számodra, hogy a rossztól óvva intsen,
Amikor nem tudtad morálisan mit tegyél, majd határozottan helyes irányba terelt,
Amikor a legkeserűbb napjaidon büszkén mutatott a fény felé, elzavarva gondjaidat,
Amikor nem várt mást cserébe, csak hogy elfogadjam őt olyannak, amilyen,
Amikor helyet cserélt mással, ahelyett, hogy bárki mást feláldozott volna maga helyett,
Amikor egyenrangúan bánt mindenkivel,, a könyörgéseket pedig megvetette,
Amikor mindenkinek segíteni szeretett volna, de cserébe meggyalázták,
Amikor érezted hangján, hogy már elfáradt, de még mindig több kitartással rendelkezett, mint bárki,
Amikor szeretnéd vele felidézni a szépeket és rosszakat, de ezt már csak te fogod egymagad,
Amikor teljes mértékben érezted, hogy minden perc ajándék, mert tudtad, hogy majd egyedül maradsz,
Amikor hiánya folyton kísért téged, de megismételhetetlen emlékei a szívedben örökké élni fog,
Akkor jössz csak rá, hogy most rajtad a sor...


Sajnálom, ha többet már nem találkozhatok veled...
Számomra te voltál a legjobb!
Miattad örökké hálás leszek!
Remélem olvasod levelem...
Ben Solo


 

Crixus a Veretlen Gall

Well-Known Member
A reakció pontszáma
439
Amikor még emlékszel jelenségére, mert puszta jelenlétével is kitűnt a tömegből,
Amikor úgy érzed, hogy sokat láttál, és rájössz, hogy még gyerekcipőben jársz,
Amikor még az akkori járatlan ösvényt járta, te már egy kitaposott úton jártál... miatta,
Amikor még kicsi voltál és volt kire lankadatlanul felnézned,
Amikor a legnehezebb időkben is őt találtad a megoldásodnak, várva arra, hogy ő lépjen,
Amikor vette a fáradtságot, hogy felneveljen, mert számára te voltál a csiszolatlan gyémánt,
Amikor csak a szépet adta számodra, hogy a rossztól óvva intsen,
Amikor nem tudtad morálisan mit tegyél, majd határozottan helyes irányba terelt,
Amikor a legkeserűbb napjaidon büszkén mutatott a fény felé, elzavarva gondjaidat,
Amikor nem várt mást cserébe, csak hogy elfogadjam őt olyannak, amilyen,
Amikor helyet cserélt mással, ahelyett, hogy bárki mást feláldozott volna maga helyett,
Amikor egyenrangúan bánt mindenkivel,, a könyörgéseket pedig megvetette,
Amikor mindenkinek segíteni szeretett volna, de cserébe meggyalázták,
Amikor érezted hangján, hogy már elfáradt, de még mindig több kitartással rendelkezett, mint bárki,
Amikor szeretnéd vele felidézni a szépeket és rosszakat, de ezt már csak te fogod egymagad,
Amikor teljes mértékben érezted, hogy minden perc ajándék, mert tudtad, hogy majd egyedül maradsz,
Amikor hiánya folyton kísért téged, de megismételhetetlen emlékei a szívedben örökké élni fog,
Akkor jössz csak rá, hogy most rajtad a sor...


Sajnálom, ha többet már nem találkozhatok veled...
Számomra te voltál a legjobb!
Miattad örökké hálás leszek!
Remélem olvasod levelem...
Ben Solo



ennek nem itt a helye...
 
Fent