DeletedUser8560
Vendég
Nők napjára
Ó, mily gyönyörű eme örömteli nap
Mely ma népemre, s klánomra virradt
A nőket ünnepeljük ma és nem holnap
Hisz értük van tele mindig a raktár
Nehogy gond legyen, míg ránk csata vár
Indulhatunk portyázni, de előbb esznek a lovak
S közben megérkezett a lovagokkal teli nemesvonat
Ím, látom mostanra klánom büszkeségtől dagad
Értük feláldoznám összes nyersanyagomat
Akárcsak feláldozom minden nap az életem
Csak hogy őket mentsem, - Engedd meg hát ó Istenem!
Engedd meg hát hogy oly jó vezér legyek
Mily jól bánt énvelem az ellenkező nem
Mindezért életem végéig szívből jövő köszönet
Menjünk hát tovább, vár ránk a tanya
Vár ránk az ünnepség, s a sok kaja
Mily mélyenszántó eme emberi gondolat
De nem csatázhatok, míg meg nem töltöm gyomromat
Csatába, ha megyünk, nem kell más csak éberség
A szíved hajtson barátom ne a részegség
Ne igyál, kérlek.. mert nehéz lesz az ébrenlét
Soká van még napvége
Nem lenne jó, ha a klán szétesne
Nem oly öröm az ital, mint a női szépség
Együtt leszünk a csatamezőn, ha száz nyíl tép is szét
De ha jó a felderítés, biza pórul jár az ellenfél
Mert a mi előnyünk lesz a tudás
S máris jöhet a befoglalás
Úton hazafelé megtámad pár íjász
De sebaj mert közel a főhadiszállás
Visszaverjük őket, mint annak a rendje
Nem sokára ehetünk, itt is van az ideje
Füstöt látok amott szállingózni felfelé
Lóg a nyálunk, vágtázunk hegyről lefelé
Megérkeztünk kis falunkba szánkat tátván
A bárdos nyulat nyúz így fogad a látvány
Sül a sok vadas, hál’ isten szárnyasnak híján
Eközben a nők már az asztalt csinálják
Lesz estére sok nyalánkság, finomság
S a jutalom cserébe mi más is lehetne,
Minthogy mindörökre lovag leszek
S március 8-án csak a nőknek élek
druida farkas
Ó, mily gyönyörű eme örömteli nap
Mely ma népemre, s klánomra virradt
A nőket ünnepeljük ma és nem holnap
Hisz értük van tele mindig a raktár
Nehogy gond legyen, míg ránk csata vár
Indulhatunk portyázni, de előbb esznek a lovak
S közben megérkezett a lovagokkal teli nemesvonat
Ím, látom mostanra klánom büszkeségtől dagad
Értük feláldoznám összes nyersanyagomat
Akárcsak feláldozom minden nap az életem
Csak hogy őket mentsem, - Engedd meg hát ó Istenem!
Engedd meg hát hogy oly jó vezér legyek
Mily jól bánt énvelem az ellenkező nem
Mindezért életem végéig szívből jövő köszönet
Menjünk hát tovább, vár ránk a tanya
Vár ránk az ünnepség, s a sok kaja
Mily mélyenszántó eme emberi gondolat
De nem csatázhatok, míg meg nem töltöm gyomromat
Csatába, ha megyünk, nem kell más csak éberség
A szíved hajtson barátom ne a részegség
Ne igyál, kérlek.. mert nehéz lesz az ébrenlét
Soká van még napvége
Nem lenne jó, ha a klán szétesne
Nem oly öröm az ital, mint a női szépség
Együtt leszünk a csatamezőn, ha száz nyíl tép is szét
De ha jó a felderítés, biza pórul jár az ellenfél
Mert a mi előnyünk lesz a tudás
S máris jöhet a befoglalás
Úton hazafelé megtámad pár íjász
De sebaj mert közel a főhadiszállás
Visszaverjük őket, mint annak a rendje
Nem sokára ehetünk, itt is van az ideje
Füstöt látok amott szállingózni felfelé
Lóg a nyálunk, vágtázunk hegyről lefelé
Megérkeztünk kis falunkba szánkat tátván
A bárdos nyulat nyúz így fogad a látvány
Sül a sok vadas, hál’ isten szárnyasnak híján
Eközben a nők már az asztalt csinálják
Lesz estére sok nyalánkság, finomság
S a jutalom cserébe mi más is lehetne,
Minthogy mindörökre lovag leszek
S március 8-án csak a nőknek élek
druida farkas